Wittgenstein's works are edited in an electronic edition (and sold on CDROM) at the University of Bergen in Norway. A collection of Ludwig Wittgenstein's manuscripts is held by the Trinity College library in Cambridge, England. Ludwig Wittgenstein (1889-1951) is a comprehensive resource of Wittgensteinian material Az egészet is - a nyelvet és azokat a tevékenységeket, amelyekkel a nyelv összefonódik - »nyelvjáték«-nak fogom nevezni. 3. Wittgenstein választása, a nyelv játékként és a játék nyelvként történő együttes kezelése,.
A koncepció, amelyet e cél érdekében választ: nyelvfilozófiai. Alapeszméje Immanuel Kanthoz, mindenekelőtt Az ítélőerő kritikája című művéhez, valamint Ludwig Wittgenstein nyelvjáték-elméletéhez kapcsolódik (vö. Lyotard 1987b, 12) I. A Wittgenstein-család. Ludwig Josef Johann Wittgenstein 1889. április 26-án született Bécsben. Atyai nagyapja, a lipcsei gyapjúkereskedő Hermann Christian (1803-1878), 1839-ben vette feleségül Fanny Figdort, egy tekintélyes, régi bécsi zsidó család leányát, akinek bakfiskori csodálói közé nem kisebb személyiség tartozott, mint a költő Franz Grillparzer.[1 A nyelvjáték A késői Wittgenstein er ős kritikával illette saját, a nyelvre vonatkozó korábbi felfogását. Az új megközelítés kulcsfogalma a nyelvjáték, amely azt hivatott kifejezni, hogy a nyelv nem a világot maradéktalanul leképező kódként képzelendő el, hanem a játék önmagába zár NYELV, NYELVJÁTÉK, HERMENEUTIKA Wittgenstein, Heidegger, Gadamer . sérletet. Ez a Wittgenstein által végrehajtott fordulat Gadamer nézõpontjából nyil-vánvalóan sok rokonságot mutat saját hermeneutikai nyelvfelfogása ama középpon-ti gondolatával, mely a nyelv fenoménjét a beszélgetésbõl kiindulva igyekszik meg-.
E szeml lethez Wittgenstein els sorban a sz jelent s haszn latban t rt n r gz t s vel s a nyelvj t k-elm lettel kapcsol dik. A k s bbiekben Wilfrid Sellars lesz az, aki ezen elgondol sokat funkcionalista elm lett gy rja s fejleszti tov bb, majd pedig Gilbert Harman, aki a fogalmi szerep-szemantik ban sz mos wittgensteini gondolatot bontakoztat ki ta képi nyelvjáték feltételezésével próbálom felvázolni a festmény alkotásá-nak folyamatába ágyazódó megértést. Wittgenstein esztétikai gondolatai mellett a késõi Husserl gondolatait fel-használva, illetve azok által inspirálva az alkotófolyamaton belül lejátszódó befogadói helyzet lehetõségét vetem fel A festészet mint nyelvjáték. Cimabuétól Caravaggióig. Bodó Mihály. (Wittgenstein). Ebben a felfogásban az absztrakt elemek (foltok, vonalak, színek és tónusok) alkotta kompozíciók nem a figurális tartalmak formai elemei, hanem maguk is szellemi tartalmak. Bodó Mihály új megvilágításba helyezi a reneszánsz festészet. Wittgenstein épp erre a következtetésre jutott. Az autó nekicsapódott a fának. A mondat tényállást fogalmaz meg. Részei egyrészt a kifejezések, amelyek a dolgokat jelölik, másrészt a dolgokat egy reláció kapcsolja össze. minden nyelvjáték egy életforma része. A nyelv a végső valóság, egy életforma értelmére nem.
4) A Wittgenstein: nyelvjáték B rész (feladatonként 10 - 10 pont = 30 pont) Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról: Szempontok Pontszám A szerző felismerése 2 A probléma meghatározása 8 Összesen 10 1) Platón először megismerésünk ésszel felfogható tárgyai közül a matematikai tudományo E rész konklúziója szerint sem a dekontextualizált, formális, sem pedig a kontextusokban értelmezett, relatív közelítésmód nem lehet kizárólagos. E következtetéssel összhangba hozható Wittgenstein nyelvjáték-elmélete Wittgenstein — a huszadik századi nyelvfilozófia meghatározó művelőjeként — korai művében, a Tractatusban a nyelv fogalma alatt még kizárólag a leíró kijelentések halmazát érti. A Vizsgálódásokban viszont a nyelv előíró vagy utasító funkcióját helyezi a középpontba. Itt lép be a wittgensteni nyelvjáték. Esküszöm, nem látszik az arcon a megmondás és hallgatás gondja. Esküszöm, nem látszik a szemekben a nyelvjáték és a szójelentés kérdőjele. Például egy katonaruhás, '18-ból. Önmagában is pikáns: k.u.k. Leutnant Wittgenstein. Csukaszürke zubbony, tiszti csákó. Nagyon zárt arc a gallér és sapka között. Makacsul. Ludwig Wittgenstein osztrák gondolkodó, a 20. század egyik legjelentősebb filozófusa százharminc éve, 1889. április 26-án született. Az acélmágnás Karl Wittgenstein és a tehetséges zongorista Leopoldine Kalmus nyolcadik gyermekeként Bécsben látta meg a napvilágot. Házukban gyakran vendégeskedett és zenélt Gustav Mahler, Johannes Brahms és Pablo Casals. Gyermekkora.
Wittgenstein másik alapvető műve, a Filozófiai vizsgálódások csak a szerző halálát követően jelent meg, annak szövegét tanítványai szerkesztették kötetté. Bár Wittgenstein hatalmas kézirattömeget hagyott hátra, nagyon keveset publikált, és hosszú évekig egyáltalán nem is foglalkozott filozófiával A Wittgenstein szóvivőjével foglalkozva leltem rá Wittgenstein nyelvjáték-elméle-tében az alábbi mondatokra: Aki csodál - kozik, hogy lehetséges, hogy az ember tudhat valamit, az talán olyan esetre gon - dol, mint az első. Biztosan nem olyanra, mint a harmadik. Ez persze egyszerű lo-gika, de aki szinte kizárólag minden eset
Wittgenstein 1906-ban érettségizett; főiskolai tanulmányait Bécsben, Boltzmann-nál szerette volna megkezdeni, ám Boltzmann abban az évben öngyilkos lett. Így Wittgenstein a berlin-charlottenburgi Műszaki Főiskolára iratkozott be, innen utazott 1908-ban Angliába, ahol először Derbyshire-ban sárkányrepülőgépekkel folytatott. Wittgenstein a nyelvjáték fogalmát bevezető művében a következő kérdést vetette fel: De hányféle mondat van mégis? Mondjuk állítás, kérdés, parancs? - Számtalan ilyenféleség létezik: számtalan használatfélesége azoknak, amiket »jeleknek«, »szavaknak«, mondatoknak nevezünk. És ez a sokféleség nem.
A technológia, akár Wittgenstein esetében a nyelvjáték, vagy Bourdieu esetében a habitus társadalmilag és kulturálisan beágyazott, éppen ezért, figyelmeztet Hansen, nem lehet sem eltekinteni ettől a beágyazottságtól, ahogy az új tudományos paradigmaváltás jegyében a technika gyakorlati hatására hivatkozva a tudomány és technológia kutatás egyes képviselői. (Wittgenstein 1998: 19.§). Winch kiindulópontja Wittgenstein képe a szabálykövetésrõl: a szavak jelentését használatuk adja meg, használatuk pedig a nyelvjáték szabályaihoz kötött. Szabályok-hoz, melyek társas kontextust involválnak, azaz nem lehetnek egyetlen ember által megfogalmazottak és követettek Wittgenstein nyelvjáték-fogalmával). A nyelv nem választható el a cselekvéstől, vagyis a gondolkodástól, a viselkedéstől, stb. A kommunikatív ontológia szerint az individuumok elsősorban nyelvi lények, akik dialógusok és interakciók által és azokon belül léteznek. Ide tartoznak: az interpretatív modernizmus iskolái. Wittgenstein nyelvjáték-fogalma..... 190 3.3. A szabály wittgensteini koncepciója..... 193 4. Gadamer nyelvfelfogása.. 194 4.1. A játék nyelvjáték (Sprachspiel) wittgensteini fogalma sok hasonlósá-got mutat Gadamernek a művészet játéka, valamint a nyel A husserli fenomenológiától Wittgenstein nyelvjáték-koncepciójáig, Richard Rorty antireprezentacionalista ismeretelméletétől a davidsoni analitikus filozófiáig, az eszmetörténeti kutatásoktól a kísérleti pszichológia aktív emlékezetre vonatkozó modelljeiig, végül a történetfilozófiától a mítoszelméletek és a.
Wittgenstein »nyelvjáték«-fogalmát megismertem, számomra az egészen természe-tesnek tûnt föl.9 Ez az egészen természetes azért talán mégsem minden további nélkül magától értetõdõ, ezért nem lesz haszontalan, ha ezen a ponton elszakadunk Gadame A nyelvjáték eszméjének hátterében persze Wittgenstein nagyon is sajátos jelentésfelfogása áll, amit ma a jelentés használatelméletének nevezünk. Wittgenstein szakít azzal a — Platóntól eredeztethető — elképzeléssel, miszerint a nyelv szavai azáltal jutnak »jelentésükhöz«, hogy »valamit jelölnek« (164) Wittgenstein nyelvjáték fogalmának segítségével. (Eriksen 1991) A kulturális távolságot egy interakció két szereplője között eszerint az határozza meg, hogy mennyire ugyanazt a nyelvjátékot követi a két szereplő egy konkrét interakcióban
A nyelvjáték fogalma melyik filozófushoz kapcsolható? B. Russell. Wittgenstein. Nietzsche (kérdésenként 5 pont) (B( rész . Nevezze meg az idézett művek szerzőjét és értelmezze röviden az idézetek által felvetett filozófiai problémákat! 1 PPKE-HTK - 2014/2015 Dr. Vincze Krisztián PhD TÉTELJEGYZÉK - L O G I K A 1) A logika fogalma, történeti áttekintése. A fogalmak elemzése (extenzió, intenzió, egy- és többértelműség, analógia, metafora) Niquet észrevételeit elfogadom, de kiegészíteném azzal, hogy Polányi elméletében azok a gondolatok, amelyek Wittgenstein kései műveiben megjelenő nyelvjáték-problémával azonosként tekinthetők, a két elméletben különböző szinteken jelennek meg Kezdjük azzal, ami a leginkább nyilvánvaló: az elõzõ bekezdések több mondata Wittgenstein nyelvjáték-fogalmát és használatelvû nyelvfelfogását idézi. Wittgenstein sohasem épített szemantikaelméletet (és jó okkal), az õ filozófiája által motivált próbálkozásokat viszont többet is ismerünk * Wittgenstein (idézi Neumer Katalin Nyelvjáték és tradíció c. könyvében, én meg őt, őket A kitömött hattyúban): A tradíció nem olyasmi, amit valaki meg tud tanulni, nem fonál, amit akkor vehet föl valaki, amikor neki tetszik
Hadd alkalmazzam itt Wittgenstein formuláját: a tudományos egy nyelvjáték a sok közül, megvannak a szabályai, mint minden nyelvjátéknak. Aki ezeket a szabályokat figyelembe véve játszik, az tudományosan gondolkozik és érvel. A tapasztalati tudás lehet a tudomány forrása és talaja, de nem mindig az. De akár az, akár nem az. A nyelv, a gondolkodás, a világ ekvivalens egymással, de ez nem jelent semmit, mert hiányzik hozzá a megfelelő nyelvjáték. Ludwig Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások Attól tartok, hogy a fennálló képelméletek adekvát reprezentációját már ma is csak képként, pontosabban (elektronikus) mozgóképként lehetne. 4. A nyelvjáték fogalma melyik filozófushoz kapcsolható? A. B. Russell B. Wittgenstein C. Nietzsche (kérdésenként 5 pont) B rész Nevezze meg az idézett művek szerzőjét és értelmezze röviden az idézetek által felvetett filozófiai problémákat
Pataky Adrienn Versválság/újraírás és önreflexivitás a (poszt)modern szonettben. A romantika volt az első olyan irányzat, amely felértékelte az. Wittgenstein szellemében nyelvjáték: Túlzsúfolt fogalom, amely tágas jelentéshálót, és asszociációs teret ölel fel, gyakran egészen az ellentétes jelentésekig Ludwig Wittgenstein: Az már egy másik kérdés, hogy a náci Németország egy olyannyira más nyelvjáték lehetett, ami Eichmann nem-emlékezését, lelkiismereti deficitét igazolhatná. Ha jól értem, Arendt erre hajlamos igennel felelni. Ám, még egyszer, dolgozatom számára esetleges ilyen ítélete másodlagos.. A nyelvhasználat - vagy Wittgenstein szavaival élve, a nyelvjáték - természetesen egy másfajta tudást és ismeretet kíván meg tőlünk, mint az érzéki vagy gyakorlati tudás. Egy jó érzéki képességekkel rendelkező elme, amelynek azonban nincs nyelvi gyakorlata, nem képes kifejezni magát A nyelvjáték kifejezés Wittgenstein nevéhez fűződik, és rendkívül leegyszerűsítve arra utal, hogy az ember nyelvei-ben él, tehát csupán annak tudására képes, amit nyelvileg is ki tud fejezni. Ám ugyanakkor végtelen sok nyelvhasználat
A 20. századi filozófia Wittgenstein és Rorty révén elterjedt nagy hatású fordulatának hívószava. Megoldás:..... 6 pont 2. Írja be a táblázatba a korszakokhoz illeszkedő neveket, majd a hozzájuk kötődő Fogalmak: ontológiai istenérv, nyelvjáték, anamnézis, szabad akarat, Übermensch, a létező világok. Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés Az én kijelentéseim oly módon nyújtanak magyarázatot, hogy aki megért engem, végül felismeri azt, hogy A nyelvjáték kifejezés arra hívja fel figyelmünket, hogy a nyelv az életformával szorosan összeszövődik. Egy nyelvet elképzelni annyit tesz Wittgenstein logikai atomizmusa és nyelvjáték elmélete. 8) ISMERETELMÉLET 9) Az empirizmus és a racionalizmus fogalma és azok válfajai; Igazságfogalmak és igazságelméletek 10) Aquinói Szent Tamás ismeretelmélete (- Summa Theologiae I, q. 75-79, 84-86.); Megismerés és transzcendentális tapasztalat. egy nyelvjáték lett a sok közül, a többivel azonos szinten - csak egy lépés hiányzott a vallás státuszának helyreállításához. Így tehát, értel- 2 Wittgenstein saját idioszinkratikus nyelv-kritikáját használta. 3 Lásd még Th. W. Adorno (1966),.
analitikus filozófia nyelvjáték 7. epikureizmus hedoné 8. kartezianizmus ráció Fogalmak: ráció, verifikáció, nyelvjáték, hedoné, a priori, etikai relativizmus, öt út istenérv, apatheia, esszencia Minden helyes fogalom, illetve név beírása 1 pontot ér, a feladatra összesen 16 pont adható A Filozófiai vizsgálódások egyik legfontosabb hozzájárulása a filozófiai diskurzushoz a nyelvjáték kategóriája. Wittgenstein - az előbbiekből világos, hogy miért - nem definiálja a nyelvjáték fogalmát. A családi hasonlóság fogalmára hivatkozik Ahelyett, hogy megadnék valamit, ami mindabban, amit nyelvnek. Egy lemez, amely furcsaságok egész sorozatát rejti. Kortárs zene. Amely már megjelenésétől komolyan magával ragadott, és kimondottan nagyon sok gondolkodás után került most a Komolyzenei Ajánlóba, amelynek a legérzékenyebb területe, amelyről a cikkek 90%-a szól, az 1600-as évek legeleje, a Reneszánsz - Barokk átmenet. És pont beleillik, bele, a közepébe, ez több. használat - Wittgenstein megközelítése szerint nyelvjáték - között szoros oda-vissza irányú kap csolat létezik, nem távolodhatnak el túlságosan egymástól. A kutatók feltehetően az egyes elmé leti konstrukcióik elnevezésénél törekszenek a mindennapi nyelvhasználat során is értelmez
Time for a language game ('nyelvi játék', not to be confused with Ludwig Wittgenstein's opus 'nyelvjáték' or Spra @siklara365 ja ugy mar ertem. En inkabb megprobalom visszafogni magam es beken hagyni, jon meg sok mas jatek iden - jelesre vizsgázik Ennek a boncolgatásába most nem mennék bele, mert messzire vezetne - lehet amellett is érvelni ugyanis, hogy mégiscsak van egy ideális jelentés, amely független, mondjuk, a helytelen használatoktól; ugyanakkor Wittgenstein olyan alapigazságot fogalmazott meg, amit a jó műfordítónak ösztönösen éreznie kell. És a jó. Neumer Katalin: Nyelvjáték és tradíció. Ludwig Wittgenstein késői filozófiájának értelmezéséhez 81 Dokumentum Aquinói Tamás: A természet princípiumairól - Az elemek vegyüléséről 112 Tájékozódás Azerbajdzsán filozófiájáról (A Voproszü filoszofi nyomán) 13 nyelvjáték lehetősége bizonyos tények meglétének a függvénye. Erről ld. az 513. és a 617. paragrafusokat, illetve a Vizsgálódások 242. paragrafusát. hogy Wittgenstein itt sem deklarálni akar valami olyan, nyelvünk és világképünk természetére vonatkozó belátást, melyet a hétköznapi rációnkkal átgondolva nem,. 2 A wittgensteini nyelvjáték-fogalom definiálhatatlan, ő maga sem határozza meg sehol végérvényesen, csupán (Ludwig Wittgenstein) Ha a posztmodern kifejezést használjuk, akkor azt is feltételezzük, hogy létezik valami, ami modernként ismert, amihez képest posztmodern meghatározható. A modern a Nyuga
Wittgenstein és az esztétika 1. MEKIS PÉTER »Worüber man nicht sprechen kann, darüber muß man schweigen.« Drága Ludwig, Mesterem, tanult barátom! Mondd, nem végső filozófiai pofátlanságnak szántad a sírkő súlyú hetedik tételt? Ha valamiről nem lehet beszélni, akkor értelmetlenné válik a hallgatás tiltó parancsa S akkor visszajutunk megint Wittgenstein gondolatához. Mikor egy művet kontemplálok, az hat rám vagy nem hat rám. Tegyük fel, hogy erősen megráz. Ez sem feltétlen kritérium, ahogy a privát élmény sem az. Bonyolult, soktényezős nyelvjáték ez, mindenekelőtt korunkban. A műre, művekre vonatkozó nyelvjátékok változnak, s. Bertrand Russel, verifikáció, a filozófia neopozitivista 'fordulata', Ludvig Wittgenstein (1919) Logikai-filozófiai értekezés és (1953) Filozófiai vizsgálódások, nyelvfilozófia, nyelvjáték, a kimondhatatlan, (Amir ől nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.) Karl Popper (1934) A tudományo
- Wittgenstein a nyelv használatára hangsúlyt helyező késői korszakának nyelvjáték-elméletére és aspektusváltásra vonatkozó elméletet alkalmazzuk a szürrealista alkotófolyamatban feltételezett belső párbeszéd kialakulásának alany(i), lehetősége és eszköze után kutatva A vizsgálat módszere: az előjáték nyelvjátéka, illetve a nyelvjáték előjátéka Michel Foucault veti fel A tudás archeológiája c. művében, hogy nem létezik korszaktól független, univerzális normatív, vagy akár tudományos érték (Foucault 89-151): a tudománynak is csak archeológiája van. Ugyanez »nyelvjáték«-nak fogom nevezni (Ludwig Wittgenstein: Filozófiaivizsgálódások. Neumer Katalin ford. Atlantisz, 1998, 21). Ennélfogva az esztétikai érzék minden embernek a sajátja, valamilyen szinten használja is, de hog
Filozófiatörténeti leltárfelvétel Wittgenstein Filozófiatörténeti leltárfelvétel Wittgenstein A Nachlaß CD-n Wittgenstein rajzai Filozófiatörténeti leltárfelvétel Wittgenstein Philosophische Untersuchungen, par. 449 Nem gondolunk arra, hogy az ember a szavakkal számol, operál, idővel ebbe vagy abba a képbe fordítja át őket Wittgenstein a matematikáról Ludwig Wittgenstein (1889-1951) a 20. század egyik legjelentõsebb és legnagyobb hatású filozófusa. Korai korszakában jelentõs logikai-logikafilozófiai eredményeket is elért, melyek erõs hatást gyakoroltak pl. a Bécsi Kör matematikával kapcsolatos felfogására
Azonban e tekintetben megfigyelhető némi homályosság (talán mondható: az elmélet szerkezetéből fakadó homályosság) Wittgenstein feljegyzéseiben, melyek a nyelvjáték, az életforma és a kultúra fogalmaival megjelölt entitások egymáshoz való viszonyát nem tisztázta. A két utóbbi fogalom használata. a nyelvjátéko módszerérőlk A nyelvjáték. ugyani Lyotars szád - mára egés művz egyie központk kategóriájai mel, meghatározzay , hogyan közelí vizsgálatt tárgyáhoza és, megalapozz következtetéa - Wittgenstein — folytatj Lyotara —d a kijelentések általa megkü hangsúlyossá tétele a mindennapi nyelvjáték keretében. A világ subspecie aeterni - szemlélete, és így a művészet is - a nyelv és a világ határán jár, s ennél fogva az értelmetlenség határát is súrolnia kellene, nem állításokat megfogalmazva, hanem egészként intem-relációkat felmutatva. (Wittgenstein
Olyan ez a teáról való írás is, blogba, internetre, könyvbe, újságba, ez az ízért ízlelés, mint a filozófia vége - egy nyelvjáték. Se vége, csak hossza. A felhők fölött sencháról készült képeid ellenben a megértésnek egy következő állomásáról tanúskodnak, erről dadog most a klaviatúra Wittgenstein a filozófiai hagyománytól inkább elfordulva, míg Heidegger ehhez a hagyományhoz inkább odafordulva újítja meg a bölcseletet, filozófiájuk csak távolról, messziről hangzik egybe, közös pontjuk viszont a nyelv megújításának igénye - Nietzsche, Heidegger és Wittgenstein mellett - a posztmetafizikai gondolko-dás legfontosabb elõkészítõjévé vált.2A pszichoanalízis a romantika antimo-dernista tendenciájú látásmódjába a felvilágosodás intencióját oltja, dekonst-ruálja a modernitás leegyszerûsítõ antropológiáját, ontológiáját és tudományel Bárány Tibor: Szófia beszéd. Salamon János víziója a nyelvromlásról. A Magyar Narancs szeptember 27-i számában Nádasdy Ádám válaszolt Salamon János két héttel korábban megjelent cikkére (A nyelvromlás virágai: Modern Talking Back), s válaszában azt írta: elsősorban azért ragadt tollat, mert a szerző több szokatlan megállapítást tett a nyelvészetről. Bodó Mihály A festészet mint nyelvjáték című könyvéről és beszélgetés Bodó Mihállyal. Ujvárossy László Kultúrpuzzle — Az ellenséges idegen légy, lájkolom Vass Nóra. Kép és mítosz . Gondolatok Gyenge Zoltán azonos című könyvéről és beszélgetés Gyenge Zoltánna
* Wittgenstein (idézi Neumer Katalin Nyelvjáték és tradíció c. könyvében, én meg őt, őket A kitömött hattyúban): A tradíció nem olyasmi, amit valaki meg tud tanulni, nem fonál, amit akkor vehet föl valaki, amikor neki tetszik. () Akinek nincs tradíciója, és szeretné, ha lenne, olyan, mint a boldogtalan szerelmes.. Nyelvjáték-variációk. 5. Blogolok, tehát vagyok. 6. Végső bejegyzés. 7. Mellékletek. Szójegyzetek. 2.3. Nyelvi fordulat az irodalomban. A nyelvi fordulat - linguistic turn - kifejezés Richard Rortytól származik, 500 aki Frege, Russell és Wittgenstein nyelvfilozófiájának jelentőségére utal e fogalomhasználattal
Wittgenstein (1889-1951) Nyelvfilozófiai fordulat: a figyelem a tárgyakról tehető tudományos kijelentések logikai elemzése felé fordul; a nyelv mint a filozofálás központi témája. Bécsben született, önkéntesként részt vett az első világháborúban, a háború után tanító, 1929-től Cambridge-ben élt, az egyetemen. VADKAN KROTÁLIÁVAL . I. Mit csinál a kritikus? 1. Ezt az esszét annak a kérdésnek szentelem, hogy a kritikai tevékenység fogalma a jelen, számomra érvényes szellemi környezetben (a tudományos és kritikai megnyilatkozások közegében) hogyan tájolható; vagyis nem arra a valószínűleg nem is megválaszolható kérdésre akarok felelni, hogy mi a kritika?, vagy hogy. A »határhelyzet« olyan esemény, sürgető élmény, ami arra sarkallja az egyént, hogy szembesüljön egzisztenciális »helyzetével« a világban.Irvin D... SZÉP/ÍRÁS KERTÉSZ IMRE Útvesztő Kiadatlan naplójegyzetek Válogatás a Nobel-díjas szerző 1991 és 1996 közötti kéziratos feljegyzéseiből. (Összeállította Hafner Zoltán.) Wittgenstein misztikus, akárcsa Hadd összpontosítsak most csak Wittgensteinre. 39 Ismeretes, hogy Wittgenstein szívesen olvasta Platónt; ám ennek jelentőségét a közvélekedés alábecsüli, s igazából nem is értette meg soha. 1931-ben - vagyis késői filozófiája kialakulásának döntő évében - Wittgenstein, jegyzetfüzeteiben, legalább tizenegy alkalommal.
Wittgenstein a Tractatusban olyan pontról indult, melyet a hozzám hasonló pragmatista kevésbé felvilágosodottnak lát, mint a Lét és időt. a ráhagyatkozó-lenni-hagyó nyelvjáték létrehozása és fenntartása mellett tör lándzsát; ezt követően azt fogom bemutatni, hogy a ráhagyatkozó-lenni-hagyó attitűd nem az. Mindez persze nyelvjáték. Nevezhetünk valamit így vagy úgy, az lehet az is, ami , meg lehet nem is az. Hát persze, Wittgenstein. Nincs teljes nyelv, írja a Filozófiai vizsgálódások 18-ik (! - hmm) passzusában. Teljesnek érezhetjük-e a nyelvünket Az a nyelvjáték ugyanis, amellyel az író replikázik (Szavakat vezet világtalan.) lényegében a két frazeológiai értékű kijelentés ironikus kontaminációját vonatkoztatja az elbeszélői tevékenységre. Miként a korai és a kései Wittgenstein nyelvi nézetei egymással,. 264 Veres Ildikó - tulajdonképpen bizonyos magyar nyelvtani szabályokat figyelmen kívül hagyva -, hogy kevesen tudnak némely szövegrészletet megfejteni, illetve, csak azok részesülnek a felfede